Úgy látszik, hogy Donald Trump amerikai elnököt – első elnöki ciklusával ellentétben – már nem érdekli, hogy intézkedései milyen károkat okoznak a pénzpiacokon. Úgy tűnik, Trump mostanra megszállottja lett az intézmények leépítésére vonatkozó radikális megközelítésnek, amely többek között a Federal Reserve, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ellen irányul.
Donald Trump gazdasági tanácsadó testületének leendő elnöke szerint azért nagy az amerikai kereskedelmi deficit, és azért tud az USA nehezen versenyezni a feldolgozóiparban, mert az amerikai pénzügyi eszközök iránti külföldi kereslet miatt a dollár túl erős. Ez az érvelés azonban nem meggyőző.
Másfél évtizeddel a globális pénzügyi válság után visszatértek a megszorítások. Ezúttal azonban a fiskális szigor nem csupán egy gazdaságilag veszélyes megközelítés, amely egy amúgy is nehéz helyzet súlyosbodását ígéri, hanem Elon Musk és Javier Milei argentin elnök kezében politikai fegyver és újraelosztási eszköz is.
A Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzelme a mostani német választáson – amely után szinte biztosra vehető, hogy Merz lesz a következő kancellár – biztató fejlemény az Európai Unió számára. A német és az uniós vezetés közötti magas szintű politikai összhang lehetővé teszi az EU számára, hogy gazdasági reformokat hajtson végre, illetve meghatározza azt, hogyan növelje az állami kiadásokat kulcsfontosságú területeken. Továbbá ez a felállás azt is lehetővé teszi az EU-nak, hogy új költségvetési keretrendszert dolgozzon ki.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérése új korszakot nyitott az amerikai kereskedelempolitikában, amely alapvető szakítást jelent a korábbi irányvonalakkal, beleértve Trump első elnöki ciklusát is. Trumpot most lényegesen kevésbé riasztják el a következmények, mint a korábbi elnökségénél. A „vámfal”, amelyet az Egyesült Államok köré akar építeni, nem csupán az első elnöki ciklusában megtapasztalt tranzakciós politikájának agresszívebb változata. Sokkal inkább a globális gazdasági rend és az abban elfoglalt amerikai pozíció átalakítására irányuló törekvést jelenti.
Ha az európai vezetők meg akarják valósítani az Ukrajna felé tett szóbeli támogatásukat aközben, hogy Amerika elárulja az országot, akkor most meg kell ragadniuk a pillanatot, és a lefoglalt orosz vagyont át kell adniuk Ukrajnának. Európa a világ bástyájává vált a tekintélyelvűség növekvő hullámával szemben, és többé nem engedheti meg magának, hogy jogászkodó kifogások mögé bújjon.
Donald Trump amerikai elnök vámok emelésére vonatkozó fenyegetései miatt a világ jelentős kereskedelmi zavarokra készül. Miközben a protekcionizmus ismét divatba jött, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, gazdasági biztonságuk megerősítése érdekében támogatják a kritikus hazai szektorokat, a szabadkereskedelem visszafordítása Trump elnöksége alatt fel fog gyorsulni, ami messzemenő következményekkel jár majd – nem utolsósorban a klímaváltozás elleni küzdelem terén.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérés előhozta azokat a félelmeket, hogy a globális energetikai átállás majd megakad, és visszafordul. Az amerikai elnök felesküdött a "fúrj, baby, fúrj" programjára, és arra, hogy visszavágja a környezetvédelmi szabályozásokat, valamint véget vet az "új zöld átverésnek". Mivel a Föld továbbra is melegszik – az idei január volt a legmelegebb első hónap a történelemben, és 2024 volt az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta –, sokan aggódnak amiatt, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás globális szintű lassulásának lehetünk majd tanúi.
A német választás eredményeit a szélesebb körű geopolitikai változások összefüggésében kell értelmezni. Németország II. világháború utáni történetében először fordult elő, hogy az orosz és az amerikai kormány nyíltan ugyanazt a német ellenzéki pártot támogatta: a szélsőjobboldali, náci irányultságú Alternatíva Németországért (AfD) pártot. A választási eredménynek így első látásra megkönnyebbülést kellett volna hoznia. Az AfD nem jut hatalomra, a két nagy hagyományos párt, a jobbközép kereszténydemokraták (CDU) és a balközép szociáldemokraták (SPD) alkotják majd valószínűleg a kormánykoalíciót.
Mindössze négy évvel azután, hogy Joe Biden bejelentette, „Amerika visszatért”, az európaiak most megdöbbenve figyelik, ahogy az USA feladja a transzatlantizmust és mindent, amit az jelentett. Ha van valami jó hír, akkor az az lehet: azáltal, hogy Amerika az illiberális nacionalizmus útjára lépett, felrázta az európai vezetőket az önelégültségükből.
A béke vonzó, de megfoghatatlan fogalom. Különböző emberek számára különböző dolgokat jelenthet más-más időszakokban. Ukrajna jó példa erre. A békére való törekvés két alapvetően eltérő eredményt hozhat: egy Vichy-stílusú kapitulációt esetleg egy átmeneti tűzszünettel, amely több időt ad Oroszországnak az újrafegyverkezésre és a következő támadásának előkészítésére, vagy a befagyott frontvonal erőteljes védelmét, ahogyan azt jelenleg a Koreai-félszigeten tapasztaljuk.
2022 októberétől kezdve Joe Biden korábbi amerikai elnök adminisztrációja korlátozásokat vezetett be a fejlett félvezetők Kínába irányuló amerikai exportjára. Ezek a chipek klasszikus kettős felhasználású technológiaként a fegyverrendszerekben, kibertámadásoknál és megfigyeléseknél használt generatív mesterséges intelligenciát és szuperszámítógépeket működtetik. Ugyanígy fokozhatják a vállalatok nemzetközi versenyképességét is – ebben az esetben a kínai csúcstechnológiai cégeket erősíthetik, hogy felvegyék a versenyt az amerikai rivális vállalatokkal.
Szerencsém volt részt venni a napokban Párizsban megrendezett AI Action Summit-on, ahol számos panelbeszélgetésnél hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a mesterséges intelligenciát társadalmilag előnyösebb irányba kell terelni. Egy olyan időszakban, amikor a Szilícium-völgy – és most már az amerikai kormányzat is – egyre hangosabban szólít fel az AI terén történő fejlesztések felgyorsítására, az a lehetőség, hogy arra összpontosíthattunk, mit is akarunk a technológiától, felüdülőleg hatott.
Európának sürgősen újra fel kell fegyvereznie magát. Oroszország Ukrajna elleni inváziója és az a szélesebb körű fenyegetés, amelyet Vlagyimir Putyin elnök rezsimje jelent Európára, nem kevesebbet kíván. Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja mostanra azt is világossá tette, hogy sem Ukrajna, sem Amerika NATO-szövetségesei nem számíthatnak az Egyesült Államok folyamatos támogatására. Talán ez a különösen brutális jelzés végre felrázza az európai kormányokat önelégültségükből.
Donald Trump amerikai elnök azt mondja, békét akar teremteni Ukrajnában. Megközelítése azonban nem működhet, mert az nem kezeli a biztonsági garanciák problémáját. Addig nem lesz béke, amíg Ukrajnának egyedül kell szembenéznie Oroszországgal. Elképzelhető azonban, hogy ez a probléma kiküszöbölhető. Elméletileg a hadviselés miniatürizálásában rejlő technikai innováció új utakat kínálhat a béke megteremtéséhez, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság – mindkettő atomhatalom – is közbeléphetne, ha Amerika visszalép.
Aggasztó irányokat látni a mesterséges intelligencia fejlődése terén – figyelmeztetett Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász a Project Syndicate nemzetközi véleményoldal által – a párizsi AI-csúcstalálkozó keretében – megrendezett fórumon. Az MIT professzora szerint a technológiai óriáscégek által követett jelenlegi megközelítés ugyanis nem afelé mutat, hogy az AI majd a munkavállalók nagyobb termelékenységét segíti elő, illetve a jelenlegi trendek szerint a polgárok és a fogyasztók sem fognak nagyobb kontrollt élvezni az adataik felett.
Ma életbe léptek Trump megemelt vámjai. Vámháborúval kapcsolatos híreink percről percre.
Trump tulajdonképpen előre szólt a befektetőknek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Portfolio Vállalati Energiamenedzsment Konferencia 2025.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
