Szerencsém volt részt venni a napokban Párizsban megrendezett AI Action Summit-on, ahol számos panelbeszélgetésnél hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a mesterséges intelligenciát társadalmilag előnyösebb irányba kell terelni. Egy olyan időszakban, amikor a Szilícium-völgy – és most már az amerikai kormányzat is – egyre hangosabban szólít fel az AI terén történő fejlesztések felgyorsítására, az a lehetőség, hogy arra összpontosíthattunk, mit is akarunk a technológiától, felüdülőleg hatott.
Európának sürgősen újra fel kell fegyvereznie magát. Oroszország Ukrajna elleni inváziója és az a szélesebb körű fenyegetés, amelyet Vlagyimir Putyin elnök rezsimje jelent Európára, nem kevesebbet kíván. Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja mostanra azt is világossá tette, hogy sem Ukrajna, sem Amerika NATO-szövetségesei nem számíthatnak az Egyesült Államok folyamatos támogatására. Talán ez a különösen brutális jelzés végre felrázza az európai kormányokat önelégültségükből.
Donald Trump amerikai elnök azt mondja, békét akar teremteni Ukrajnában. Megközelítése azonban nem működhet, mert az nem kezeli a biztonsági garanciák problémáját. Addig nem lesz béke, amíg Ukrajnának egyedül kell szembenéznie Oroszországgal. Elképzelhető azonban, hogy ez a probléma kiküszöbölhető. Elméletileg a hadviselés miniatürizálásában rejlő technikai innováció új utakat kínálhat a béke megteremtéséhez, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság – mindkettő atomhatalom – is közbeléphetne, ha Amerika visszalép.
Aggasztó irányokat látni a mesterséges intelligencia fejlődése terén – figyelmeztetett Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász a Project Syndicate nemzetközi véleményoldal által – a párizsi AI-csúcstalálkozó keretében – megrendezett fórumon. Az MIT professzora szerint a technológiai óriáscégek által követett jelenlegi megközelítés ugyanis nem afelé mutat, hogy az AI majd a munkavállalók nagyobb termelékenységét segíti elő, illetve a jelenlegi trendek szerint a polgárok és a fogyasztók sem fognak nagyobb kontrollt élvezni az adataik felett.
Azzal, hogy minden igazolható ok nélkül általános vámokkal fenyegette meg Kanadát, Mexikót és Kínát, Donald Trump amerikai elnök azt bizonyította, hogy személye komoly kockázatot jelent mind Amerika, mind annak kereskedelmi partnerei számára. Az fogja azonban végül meghatározni, hogy mekkora kárt szenved majd el a globális gazdaság, hogy a többi ország miként reagál Trump meggondolatlan politikájára. Amerika kereskedelmi partnereinek meg kell őrizniük hidegvérüket, és ellen kell állniuk annak a kísértésnek, hogy tovább fokozzák ezt az őrültséget.
Szegény Rachel Reeves brit pénzügyminiszter! Még mielőtt január 29-én elmondta volna a várva várt „növekedési beszédét”, a kritikák elárasztották a közösségi médiát és az étert. Egyesek szerint megközelítése túlságosan szétszórt, és túlságosan olyan intézkedésekre támaszkodik, amelyek hatása csak hosszú távon lesz érezhető. Mások szerint egyes programok ellentétesek a kormány környezetvédelmi vállalásaival, és nem egyenletesen oszlanak el az országban, valamint az egész programcsomag túl sokba kerül. Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója odáig is elment, hogy nyilvánosan Reeves-t olyan embernek írta le, mint akinek „fogalma sincs a dolgokról”.
Miután a DeepSeek-R1 január 20-i bemutatása következtében jelentősen bezuhant a chipgyártó Nvidia részvényeinek árfolyama, és több más technológiai vállalat értékelésében is erőteljes csökkenés volt kimutatható, egyesek ezt a mesterséges intelligencia dominálásért folytatott kínai-amerikai verseny „Szputnyik-pillanatának” nevezték el. Bár az amerikai AI-iparnak vitathatatlanul szüksége volt arra, hogy felrázzák, ez a fejlemény felvet néhány összetettebb kérdést.
A brit kormánynak igaza volt, amikor úgy jellemezte az Egyesült Királyságban a közelmúltban tapasztalt piaci volatilitást, hogy azt elsősorban „globális tényezők” – különösen az amerikai kötvényhozamok meredek emelkedése – táplálták. Abban is igaza volt, hogy a brit piacok jól kezelték a zavarokat. Nem szabad azonban alábecsülni azokat a további kihívásokat, így a gazdaság sebezhetőségét fokozó strukturális gyengeségeket, illetve a sürgősen szükséges politikai intézkedéseket, amelyekkel a brit gazdaságnak az elkövetkező hónapokban szembe kell néznie.
Donald Trump választási győzelmét követően Európa felismerte, hogy meg kell erősítenie biztonságát és gazdasági ellenállóképességét. Az európai védelmi ipar vezetői több beruházást sürgetnek a szektorban, a védelmi minisztériumok pedig többet költenek a tudományra és a technológiára, hogy biztosítsák országaik felkészültségét a jelen és a jövő háborúira. De az nem elég, ha minden ország egyedül cselekszik.
Ahogy a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságokat és a társadalmakat, az üzleti élet vezetőinek át kell gondolniuk, hogy miként fognak együttműködni a politikai döntéshozókkal a technológia fejlődésének szabályozása terén. Az Európai Unióban a nemrégiben elfogadott AI-jogszabály előírja a cégek számára, hogy a különböző felhasználási esetekhez kapcsolódó kockázatok függvényében óvintézkedéseket tegyenek. A mesterséges intelligencia „társadalmi pontozásra” (social scoring) való felhasználása így „elfogadhatatlannak” minősül, míg az AI alapú e-mail szűrők „minimális kockázatot” jelentenek.
Donald Trump amerikai elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy kedveli a vámokat. Első célpontként Kínát, Kanadát és Mexikót nevezte meg. Egyelőre csak az biztos, hogy kormánya a vámok kivetését arra fogja használni, hogy engedményeket csikarjon ki, ahol csak tud.
Harmincöt évvel ezelőtt a világ korszakos változást élt át az európai kommunizmus összeomlásával. Francis Fukuyama elhíresült mondásával ezt a pillanatot a „történelem végének” nevezte, és azt jósolta, hogy minden társadalom végül is a liberális demokrácia és a piacgazdaság felé fog haladni. Ma már szinte közhelynek számít annak megállapítása, hogy ez a jóslat mennyire téves volt. Donald Trump és MAGA-mozgalmának visszatérése miatt talán a jelenlegi korszakot a „haladás végének” kellene neveznünk.
Senki sem kételkedik abban, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök adminisztrációja kevés tiszteletet fog tanúsítani a multilateralizmus iránt. Még az olyan, globálisan orientált leendő stábtagok, mint a pénzügyminiszter-jelölt Scott Bessent is úgy vélik, hogy a nemzetközi intézményekkel való együttműködés célja a „győzelem”. Ezen elgondolás szerint Amerikának részt kell vállalnia a nemzetközi ügyekben, de csak úgy, hogy a saját érdekei ne sérüljenek.
Joe Biden amerikai elnöknek és kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek 2024-ben sikerült kordában tartaniuk az amerikai-kínai kapcsolatokban mutatkozó feszültségeket. Donald Trump azonban hamarosan visszatér a Fehér Házba, és véget vet majd ennek a törékeny stabilitásnak, a világ legfontosabb geopolitikai kapcsolatának kezeletlen felbomlását fogja előmozdítani, és növeli majd a globális gazdasági zavarok és válságok kockázatát.
Az utóbbi időben az amerikai politikai diskurzusban teret nyerő egyik legmeglepőbb elképzelésnek az számít, amely szerint Donald Trump megválasztott elnök és csapata hivatalba lépésekor aktívan a dollár leértékelésére fog törekedni annak érdekében, hogy ezzel növelje az amerikai export versenyképességét, és csökkentse a külkereskedelmi hiányt. Ha Trump megkísérli ezt, sikerrel járhat? És mi sülhet el rosszul – és valószínűleg fog is?
Donald Trump megválasztott amerikai elnök Tegyük újra naggyá Amerikát (Make America Great Again – MAGA) koalícióján belül a vártnál hamarabb jelentkeztek a repedések. December végére a technológiai milliárdosokból álló szárny nyílt összetűzésbe keveredett a MAGA nativista szárnyával a H-1B vízumprogram miatt, amely lehetővé teszi az amerikai vállalatok számára, hogy évente mintegy 600 ezer képzett külföldit alkalmazzanak ideiglenes jelleggel.
Szerinte Trump kiállt a béke mellett.
Cikkünk percről percre frissül.
Erre talán senki nem számított.
Szakad a bitcoin, esnek a tőzsdék.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
